Az erdei nagyvadfajok közül a vaddisznó belterületi megjelenése Budapest környékén, illetve a Dunakanyar több településén, de Tatabányán, Salgótarjánban és a Balaton-felvidéken is problémákat okoz.
A vaddisznó jelenlétével kapcsolatos gondok megoldása együttgondolkodást igényel, a „városi vadgazdálkodás” jogi és szervezetrendszerének kialakítását, valamint a lakosság védekezését teszi szükségessé – állapítja meg a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából, a Dr. Heltai Miklós, a gödöllői Szent István Egyetem egyetemi docense vezetésével végzett kutatás.

A vaddisznóállomány létszáma és elterjedési területe világszerte nő, a városi, zöldövezeti területek számos területen már a vaddisznó valódi élőhelyévé váltak – állapítja meg „A Budapest belterületén megjelenő vaddisznók élőhelyhasználatának és táplálkozásának vizsgálata” című jelentés. A főváros térségében végzett kutatás alapvető célja azt tisztázni, hogy a vaddisznók belterületi megjelenése a külterületi erdőkből érkező állatokhoz, vagy a belterületen megtelepedett egyedekhez köthető.

A rendkívül alkalmazkodó képes vaddisznó sokféle élőhelyen, köztük a vadon élő állatok által alapvetően elkerült városokban is meg tud élni. Az új élőhelyek meghódításának és számos emlős vadfajt felülmúló szaporaságának köszönhetően a vaddisznó ellenáll az állománycsökkentési törekvéseknek. A lakott területeknek több olyan vonzó, előnyös hatása ismert (kedvezőbb mikroklíma, különösen télen; száraz évszakban locsolt zöldfelületek, megfelelő búvóhelyek és nagy mennyiségű táplálék), amelyek a Magyarországon őshonos, kiemelkedő intelligenciával bíró állat betelepedését megkönnyítik.

A városokban való megjelenés jelensége idehaza új. A vaddisznók Európában egyre többfelé okoznak jelentős károkat, így például Barcelonában és Berlinben is. A spanyol nagyvárosban a megfigyelők már nem is az emberhez való alkalmazkodásról, hozzászokásról, hanem inkább közömbössé válásról írnak. A berlini tapasztalatok alapján pedig az állatok nemcsak magánkerteket, hanem futballpályákat és városi parkokat, azaz forgalmas közösségi tereket is feltúrnak.

Segíthet a probléma feltárása, megértése!

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetéhez 2012-2013 során beérkezett, vaddisznókkal kapcsolatos, belterületi, lakossági bejelentések helyszíneit vizsgálva megállapítható, hogy azok nagyobb része a belterület határain belüli zöldterületekhez kapcsolódnak. Ezek általában erdőfoltok, vagy bozótos élőhelyek, melyek sok esetben a külterületi erdőkhöz zöldfolyosókkal
kapcsolódnak, és amelyekben tilos a vadászat. Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy vannak kondák, amelyek állandóan a belterületen élnek.

Az erdészeti vizsgálatokat kiértékelve megállapítható, hogy a vaddisznók városban használt élőhelyei gyakorisági sorrendben a következők: belterületi erdei élőhely (35,7 százalék), elhagyott, de bekerített kertek (28,6 százalék), elhanyagolt telkek és lakott területre beilleszkedett erdő (10,7 százalék), közterület (7 százalék). Az állatok a legritkábban, mindössze az esetek 3,6 százalékában térnek be gondozott kertekbe, azokba is csak akkor, ha a nem megfelelően elkészített kerítés nem akadályozza ezt meg. Az egyes élőhelyek nemcsak jellemzően vonzó tényezőkkel rendelkeznek, hanem a vaddisznó jelenlétének jellemző nyomait (túrás, vacok, csapások) is viselik. A közterületek és gondozott kertek kivételével mindenhol a búvóhely megléte volt az egyik legfontosabb tényező.

A belterületen károkat okozó vaddisznók a közvélekedéssel ellentétben – miszerint az erdőkből „szöknek be” a városba – eleve lakott területen élnek, és nem is térnek vissza a külterületi erdőkbe. A GPS jeladóval ellátott példány mozgásának vizsgálatából kiderül, hogy naponta igen kicsi, csak néhány száz méteres távolságot tesznek meg, búvóhelyük és táplálkozási helyük gyakorlatilag ugyanott, az összefüggő erdőtömbtől távoli belterületen található.

A táplálkozásukat érintő, összesen 34, a belterület közvetlen közelében elejtett vaddisznó gyomortartalma alapján végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a vaddisznók elsősorban növényeket fogyasztanak, ráadásul olyan lágyszárúakat, amelyek nagy mennyiségben a belterületen is rendelkezésre állnak. Jelentős emellett az ember által „felkínált” táplálékforrások, (zöld)hulladékok szerepe is a táplálkozásban.

Az új élőhelyen megjelenő állatokkal szemben ugyanakkor a külterületi erdőket kezelő Parkerdő nem „járhat el”: a hatályos vadászati törvény szerint a vadászatra jogosult vadászati szempontból nem kezeli, és nem is kezelheti a belterületet – ezzel potenciálisan veszélyeztetné a terület lakosságának testi épségét. Mindezek miatt az Erdészet az üzemi körén kívül eső probléma megoldásában segítséget tud nyújtani, de a vadászható vadfaj belterületi megtelepedését egymagában meggátolni nem feladata.

A megoldás egy új gazdálkodási modell lehet!

A problémakör költséghatékony, és minden érintett szempontját figyelembe vevő megoldását a „városi vadgazdálkodás” jelentheti. Ennek célja a gondok oly módú csökkentése, hogy közben a konfliktust okozó fajok a városi élőhelyeken is fennmaradhassanak, de kártételük kezelhető szinten maradjon.
A tanulmány megállapítása alapján egyértelmű, hogy idehaza mindenekelőtt a vadgazdálkodási szempontból is megalapozott jogi háttér tisztázására és kialakítására van szükség. A kialakítandó szabályozásban le kell venni a felelősséget a lakott területeken kívüli vadgazdálkodók válláról, és meg kell teremteni a jogi lehetőséget akár a védett, akár a vadászható fajok belterületi kezelésére, befogására. Az érintetteknek biztosítani kell a védekezés lehetőségét, ugyanakkor a lakosoknak meg kell érteniük, hogy a magántulajdon védelme ebben az esetben is az ő feladatuk.

A kutatás legfontosabb megállapításait összegezve a következőket tehetjük, hogy kevesebb vaddisznó éljen a lakott területen, vagyis a következőképpen lehet csökkenteni vagy megelőzni a károsításokat:

• Fontos, hogy az erdők közelében élők ne etessék az állatokat, lehetőség szerint zárják el a kukákat, ne szórjanak ki zöldterületre konyhai hulladékot, kerti nyesedéket.
• Az illegális kommunális és zöldhulladék-lerakókat fel kell számolni. Az ember által nyújtott táplálékforrásokat (pázsit, állati hulladék, gyümölcs) ugyanis a vaddisznó felleli és hasznosítja.
• A felhagyott, nem gondozott, elhanyagolt kertek takarást adó aljnövényzetét kaszálni kell, a bent lévő szemetet eltávolítani, a kerítéseket kijavítani és megerősíteni szükséges.
• Az elhagyott gyümölcsösök, kiskertek kerítéseit újra kell építeni, szükség esetén a gyümölcsfákat kivágni, a területeket takarítani, átláthatóvá tenni.

Mit tehetünk, hogy távol tartsuk telkünktől a vaddisznót?

A vaddisznó okozta károsítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte. A vaddisznók távoltartására épített kerítés kivitelezésére több megoldás is van, ezek mindegyike nagyban függ a helyszíntől. Az eredményes védekezéshez elég a kerítés alsó, 1-1,5 méteres részének megerősítése. (A fonott drótkerítés nem biztosít minden esetben védelmet, az állatok könnyen szétfeszítik, vagy átbújnak alatta.) A kereskedelmi forgalomban is kapható, a vaddisznó távoltartására gyártott erős és csúszásmentes csomózású dróthálót a jól rögzített oszlopokhoz kell erősíteni a kerítés külső oldalára, majd a hálót fél méterenként lecövekelni, vagy a földbe süllyeszteni. Aki maga kezd munkába, a vastelepeken ponthegesztett hálót is beszerezhet.

Amennyiben valaki bizonytalan a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, javasoljuk, hogy forduljon segítségért építésben jártas szakemberhez, az elvégzett munkára pedig kérjen garanciát. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete is vállalja a kerítések elkészítését. Bővebb információ a 06 1 391-0540-es telefonszámon, illetve a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen kérhető.

A témában Dr. Heltai Miklóssal készült interjút a Parkerdő Youtube-csatornáján lehet megtekinteni.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
0
0
0
s2smodern
powered by social2s