A vadgazdálkodó tulajdona, ezért az lop, aki elviszi. Illegálisan agancsot gyűjtők zavarják a megye erdeinek vadállományát. Megelégelve ezt, erdőlátogatási tilalmat rendeltek el február l-jétől április végéig több helyen.
Tolna megye egyik vonzereje az erdeiben valamelyest még háborítatlanul élő nagyvadállomány. Ennek köszönhetően jelentős a vadászturizmus, amit megzavarhatnak az illegálisan agancsot gyűjtők és a vadorzók. A gímszarvasbikák télvége felé -január végétől április végéig - hullajtják el agancsukat. Az öreg, nagy súlyú bikák kezdik a váltást februárban, a fiatalabb állatok tavasszal következnek. Az agancs kilogrammja 2 ezer forint körül van. A trófeák súlya elérheti a szárankénti 6-7 kilogrammot is, ami azt jelenti, hogy a nagyobb agancsokért akár 10-15 ezer forintot is fizet a felvásárló. Ez sajnos sok embert lázba hoz mondja Kosaras Zoltán, a megyei földművelésügyi igazgatóság vadászati és halászati osztályának vezetője. Hozzátette, az elhullajtott agancs a törvény értelmében az adott területen vadászatra jogosult tulajdona, ezért azt gyűjteni csak annak írásbeli hozzájárulásával lehet Aki ilyen papírral nem rendelkezik, de mégis elviszi az erdőből az agancsot, az egyszerűen lop. Akinek nincs engedélye - az értékhatártól függően -, vétséget vagy bűncselekményt követ el, ami rendőrségi feljelentést vagy vadvédelmi bírságot von maga után - magyarázza Kosaras Zoltán. A már említett törvény végrehajtási rendelete ugyanis a hullott agancshoz is rendel úgynevezett vadgazdálkodási értéket, ami jelenleg kilógrammonként 5 ezer forint, egy agancs akár 4,5-5 kilós is lehet, ami már bűncselekménynek számít

Az elhullajtott agancsot legálisan is lehet gyűjteni, mégis sokan illegálisan teszik. A kereslet miatt nagy a csábítás, jó a felvevőpiac. Az illegálisan gyűjtött agancsot orgazdák vásárolják fel, akik ezt megpróbálják különböző helyekről származó engedélyekkel „tisztára mosni". A hírek szerint a magyarországi agancspiac egy külföldi személy kezében összpontosul, aki Németországba szállítja az árut, ahol iparszerűen feldolgozzák, gombokat, késnyeleket és egyéb dísztárgyakat készítenek belőle.

Az engedély nélküli gyűjtők nemcsak az agancsok eltulajdonításával károsítják meg a vadgazdálkodókat, de járulékos károkat is okoznak. Télen a szarvasok, vaddisznók behúzódnak a sűrűbe, ahol védelmet, eleséget és szaporodáshoz szükséges nyugalmat találnak, a nyílt területre, a szántásokra, vetésekre csak enni járnak ki. Az illegális agancsozók februártól járják az erdőket, végigkutatják a szarvasok védelmét jelentő sűrű erdőtömböket, megzavarva ezzel a vadak pihenését. Bandákban járnak, hogy minél hamarabb, minél több trófeára tegyenek szert, gyakran nekihajtják a sűrűnek a bikákat, hogy mielőbb potyogjon le az agancsuk. A hajtással az összes vad nyugalmának oda. A téli időszak végén az állatok amúgy is gyengébbek, a szarvastehenek vemhesek. A vackaikból kizavart, nem régen született vadmalacok pedig nagy valószínűséggel megfáznak és elhullnak, így csökken a vadállomány.

Forrás: Tolnai Népújság