Magyarországon az európai trenddel megegyező módon nő az erődterület nagysága, míg világszerte az erdők területe fogyatkozik - mondta az MTI-nek Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke kedden egy budapesti nemzetközi szakmai tanácskozáson.
A konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Gazdasági Tanácsának (UNECE) és az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) Erdészeti Kommunikátorok Hálózata (FCN) szervezte. Az éves rendes ülésen a jelenlévők megvitatják többek között a most zajló erdők nemzetközi éve rendezvényeinek eddigi tapasztalatait, továbbá a zöldgazdaság különböző aktuális kérdéseit, különös tekintettel az energetikára és a megújítható nyersanyagok használatára.
Emellett szó lesz még az uniós erdészeti stratégiáról, valamint arról, hogy az erdészettel foglalkozó európai miniszterek a nyáron Oslóban tanácskoznak az ágazat helyzetéről, továbbá a különféle erdőt népszerűsítő kommunikációs módszerek is szóba kerülnek, különös tekintettel a pedagógiai módszerekre - mondta az MTI-nek Zétényi Zoltán, az Országos Erdészeti Egyesület közönségkapcsolati szakosztályának elnöke.

A Pilisi Parkerdő Zrt. főmérnöke kitért arra, hogy Magyarország erdősültsége igen jó, az ország csaknem ötödét erdő borítja, és az élőfa-készlet mintegy 300 millió köbméterre tehető, amiből évente mintegy 6-7 millió köbméter fát termelnek ki. Így Magyarországon - Európához hasonlóan - nő az erdőterület nagysága, miközben a világ többi részén jelentős mértékben csökken.
A konferenciára kiadott sajtóanyag szerint az utóbbi húsz évben Magyarországon az erdők nagysága mintegy 228 ezer hektárral növekedett. Magyarországon ma egy ember fajlagos fafelhasználása hengeres feldolgozatlan fában kifejezve 0,7 köbméter évente. Ez a mennyiség megegyezik a világátlaggal, de elmarad a fejlettebb országok 1,0-1,2 köbméteres értékétől.

Ingwald Gschwandtl, az FCN vezetője az MTI-nek arról beszélt, hogy az emberek nagyon keveset tudnak az erdészek munkájáról, és úgy vélik még Európában is, hogy az erdők folyamatosan fogynak a környezetükben.
Ezt a tévhitet szeretnék elsősorban eloszlatni az erdészeti kommunikációval foglalkozó szakemberek. Emellett fel kívánják hívni a figyelmet azokra a problémákra is, amelyek az erdőket veszélyeztethetik. Példaként említette a klímaváltozást, amelynek hatására már most is érzékelhetően több az erdőtűz, és egyes kártevők is nagyobb mennyiségben fordulnak elő az erdőkben, mint korábban.

Forrás: MTI