Akkor lopnak többen és többet, amikor legkönnyebben pénzzé tehető a fa. Vagyis mostanság.
Dobre-Kecsmár Csaba szerint a módosított szabálysértési törvény, az elzárással fenyegetés, a lopáshoz használt eszközök elkobzásának lehetősége  érzékelhetően visszaszorították a fatolvajlások számát. Az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetőjének tapasztalatai azt mutatják, hogy az őszi, fűtési szezon előtti és téli időszakban a leggyakoribbak a falopások. A tolvajok igazodnak a piaci trendekhez, akkor jönnek, mikor fa a leggyorsabban pénzzé tehető.
A szakember szerint sajnálatos, hogy a köznyelv megkülönböztet „megélhetési” és „üzletszerű” tolvajlást, pedig törvényeink nem ismernek különbséget. A lopás az lopás és értékhatártól függően vagy szabálysértés, vagy bűncselekmény. Sok „üzletszerű” elkövető a „megélhetési” álca mögé próbál rejtőzni.
Falopás tekintetében két tipikus elkövetési módot említett az osztályvezető. Az egyik a lábon álló fa kitermelésével történik, a másik pedig az erdőgazdálkodó által termelt és készletezett faanyagból.

– Sajnos mindkét móddal találkozunk a 72 ezer hektárnyi működési területünkön. Falopásokkal leginkább érintett Ózd és térsége, ahol az összes  társaságot érintő lopáskárnak több mint a 70 százaléka jelentkezik - ecsetelte Dobre-Kecsmár Csaba.
A céget az elmúlt esztendőben 25 millió forint kár érte falopások miatt. Ezt csökkentenék a kamerás megfigyelő rendszerek telepítésével, GPS nyomkövetők elhelyezésével a kitermelt faanyagra. Mindezek mellett természetesen hatékonynak mondhatóak a hagyományos megoldások, például az erdészeti utak sorompóval való lezárása.

Forrás: Heol