A vadászok és az erdészek a rendőrökéhez hasonló jogosítványokat kapnak.
Semjén Zsolt, a Magyar Vadászati Kulturális Egyesület elnöke a 2012. évi Fehova megnyitójának bevezetőjében hangsúlyozta, különbséget kell tenni a Czinege-félék és az olyan vadászok között, mint Széchenyi és mások.

Köszönetet mondott Farkas István piarista atyának, aki segített a vadászat etikájának a kidolgozásában.
Többek között az volt a törvényalkotók feladata, hogy lebontsák a még 1957-ből örökölt bürokratikus akadályokat, fogalmazott az elnök, amelyek az akkori politikai hatalom félelmét tükrözték attól, hogy vadászfegyverek legyenek a magyar embereknél.

További feladat volt, hogy korrekt párbeszéd kezdődjék a vadászok, természetvédők, agrárgazdálkodók és erdészek között.
Megszületett az a vadhús rendelet is, amely lehetővé tette a hús árának emelkedését, ezáltal a vadgazdálkodók jövedelmének emelkedését.
Az országgyűlés ezekben a napokban tárgyalja az új fegyvertörvényt, amely radikálisan csökkenti a bürokráciát. Egyúttal köszönetet mondott Pintér Sándor belügyminiszternek, a jó együttműködésért.
Semjén Zsolt bejelentette, hogy az új büntető törvénykönyvben önálló bűncselekmény lesz az orvvadászat. Ez lehetővé teszi a hatékonyabb intézkedést.

Azt is közölte, hogy a közeljövőben hatályba lépő jogszabályok szerint a vadászok és az erdészek a rendőrökéhez hasonló jogosítványokkal fognak rendelkezni. Ez is segíti a vadlopás és a falopás elleni eredményesebb föllépést.  
Közölte, hogy két mérföldkőnek számító megállapodás aláírására kerül sor.  
Az első a természetvédők és vadászok közötti nagy jelentőségű egyezmény, amelyet a természetvédelmi, a vadászati szervezetek, a tudományos kutatóhelyek, egyetemek, valamint a szakigazgatás képviselői írnak alá.
Az elnök elmondta, hogy nagy bátorság kellett ennek az egyezménynek a kidolgozásához, hiszen a bulvársajtó hetet-havat összehordott – politikai felhangoktól sem mentesen - ezzel a témával kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy senki sem győzött le senkit.
Köszönetet mondott Fazekas Sándor miniszternek, hogy Ángyán József vezetésével párbeszéd kezdődött egyrészt a tárcán belül, illetve a civil szervezetek között.
A természetet dinamikus valóságként kell felfogni, és ha egy vadfaj létszáma megnő, akkor vadászhatóvá kell tenni. Amennyiben csökken, akkor pedig védetté kell nyilvánítani. Nem szabad örökkévalóságként tekinteni a fajok vadászhatóságát, védettségét. Ennek megítélését a vadlétszámtól kell függővé tenni, és az ezzel kapcsolatos döntés tudományosan megalapozott legyen.
Semjén Zsolt bejelentette, hogy megindult a közös monitoring a vadászok, a természetvédők és az egyetemek részvételével, Fülöp Sándor országgyűlési biztos felügyeletével.
Példaként említette, közös érdek többek között annak belátása, bizonyos területeken egyes vadfajok oly mértéken elszaporodtak, hogy veszélyeztetik az erdőfelújítást. Az is megválaszolandó kérdés, hogy mi történjék akkor, ha védett állat eszik védett állatot.

Mi a követendő eljárás abban az esetben, ha a mezőgazdasági kárt védett vadfaj okozza?  
Mindezekre együtt kell keresnünk a megoldást - hangsúlyozta az elnök.
Ebbe a témakörbe tartozik, hogy a nyári lúd szigorú feltételek mellett vadászhatóvá válik. Ugyanígy viszont a csökkenő egyedszámú csörgőréce pedig védetté váljék.
Remélhetően a hazai vadászok számára nagyon fontos kérdésben – a szalonka tavaszi vadászata ügyében - is megoldás születik. Az EU azt ajánlja, hogy a szalonkát ősszel vadásszák. A magyar hagyományok pedig a tavaszi húzáskori vadászatot részesítik előnyben. Tény, hogy a körülöttünk lévő országokban nagyságrenddel több szalonka esik, mint a hazai, tavaszi húzások alkalmával. Ebben az időszakban hím madarak esnek, amelyek nem vesznek részt az ivari gondozásban. Együtt fogjuk kezdeményezni az EU-nál, hogy az őszi szalonkavadászatról lemondva a tavaszi vadászati lehetőség megnyíljon.
A mezőgazdasági területeken pedig olyan búvóhelyek kialakítását szorgalmazzák, ahol az apróvad és a tápláléka egyaránt élőhelyet talál. Ezek az ökológiai folyosók mind a védett, mind a vadászható fajok számára óriási jelentőségűek. Ehhez természetesen ki kell dolgozni a kártalanítás módszerét, hogy akik a földterületükön ilyen folyosót kialakítanak, ne járjanak rosszul.

A másik nagyon fontos megállapodás a CIC, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács és a magyar kormány között jön létre.
Ugyanakkor a CIC jelezte, hogy hazánkban „csinált” vadra is folyik vadásztatás. Vagyis mesterséges körülmények között nevelt őzbakra és szarvasbikára lövetnek. Ez természetesen súlyosan rontja Magyarország vadászati megítélését. Ez ugyanis egyrészt állatkínzás, másrészt csalás, illetve árt a magyar vadászat presztízsének, vagyis gazdasági érdekeinknek.
Ezért ezzel szembe kell néznünk, és a legkeményebb hatósági intézkedéseket kell meghozni.
Az MGSzH megtette a rendőrségi feljelentést az ügyben, bűnszövetségben elkövetett állatkínzás és csalás alapos gyanúja miatt.

Az elnök felolvasta a szó szerinti följelentést: „ A CIC dániai szervezete jelezte a Tanács magyarországi szervezetének, hogy valószínűleg zárt térben nevelt és hormoninjekcióval kezelt kapitális agancsot viselő őzbakokra szerveztek fizetős vadászatokat. Az ily módon felnevelt őzbakok vadászata nemcsak etikátlan, hanem ennek a nemkívánatos hamisításnak következményeként Magyarország vadászati turizmusának rossz nemzetközi megítélése alapján külföldi vadászok kiesésével jelentős nemzetgazdasági kár is keletkezik. Semjén Zsolt biztosította a CIC-t, egyúttal üzente az elkövetőknek, hogy a legkeményebb rendőrségi eszközökkel fognak föllépni minden ilyenfajta bűncselekménnyel szemben.
A CIC-vel kötendő megállapodás részint megfelel a magyar hagyományoknak, hiszen Károlyi Lajos nevéhez köthető az egyik legjelentősebb vadvédelmi szervezet alapítása.
A magyar vadgazdálkodási ágazat számára mind szakmai, mind nemzetgazdasági, turisztikai szempontból fontos a CIC-vel való együttműködés.
Reményét fejezte ki végezetül, hogy jövőre ugyanitt a megállapodásokkal kapcsolatos eredményekről is beszámolhat.

Forrás: ForestPress