Igazi kihívás a madarat meglátni, hiszen kiválóan rejtőzik. Az „erdők királya" büszke címet legértékesebb nemes nagy vadfajunk, a gímszarvas nyerte el. Az erdei szalonka nekünk, magyaroknak az „erdők királynője".
A szalonka próbára teszi a vadász tudományát, türelmét, és talán épp ezért a vérbeli vadászok kivétel nélkül rajonganak a szalonkavadászatért.
- Az erdei szalonka nálunk a Scolopax nemzetség egyedüli képviselője - jelezte ifj. Nagy Károly, az Egererdő Erdészeti Zrt. vadászati előadója, Heves megyei koordinátor. - Csőre meglehetősen erős, begye gömbölyített. Lába rövid és vaskos, a sarokízületig tollas. Boltozatos szárnya tompa hegyű, farka 12 tollból áll. Fejének eleje szürke, a teteje és hátulja, valamint a tarkója négy barna és sok rozsdasárga harántsávval rajzolt. Felül rozsdaszínű, rozsdaszürke, rozsdasárga, szürkésbarna és fekete foltokkal tarkított. Torka fehéres, egyéb többi alsó részeit sárgásszürke és barna hullámvonalak díszítik. Evezői barna, fark-tollai fekete alapon rozsdaszínű foltokkal mintázottak. Csőre és lába szaruszürke. A vadászok kétféle erdei szalonkát különböztetnek meg a nagy vagy bagolyfejűt, és a kis kéklábút.
Az erdei szalonka néhány északi sziget kivételével Európa minden országában, egész Észak- és Közép-Ázsiában honos. Enyhe teleken egész éven át fészkelőhelyén marad. A nagy többség azonban minden ősszel útra kel, és Ázsia délnyugati vidékein, Dél-Európában és Észak-Nyugat-Afrikábun telel át. Visszavonulásukat már februárban kezdik. Hazánkban március közepétől számíthatunk a szalonka átvonulására.

Vonulási útjuk is változó. Megtörténhet, hogy azon a helyen, ahol minden életfeltételét megtalálja, az egyik évben nagyon sok szalonka van, a másikban talán egyet is bajos látni. A szalonka sok más madárral együtt nem szeret széllel vonulni, legszívesebben mérsékelt ellenszéllel repül. A szalonka érzékei élesek, finom, bonyolult ösztönei vannak ahhoz, hogy rejlett életet éljen. Mikor lelapul, olyan mesterien érti a rejtekhely megválasztását, mintha tudatában volna annak, hogy milyen pompás védelmet nyújt fakéreg színű tollazata. Az erdei szalonka káros rovarokkal, csigákkal, gilisztákkal táplálkozik. A száraz falevél vagy tuskó között, lehullott fakéregdarab vagy kiálló gyökér mellett nyugodtan meghúzódó szalonkát még a legtapasztaltabb vadász gyakorlott, éles szeme sem veszi észre. Megvárja a vadászt pár lépésnyire, és csak akkor röppen föl.
Az elmúlt években a hazai vadászati jogszabályok többszöri módosításával a jogalkotó igyekezett a legjobb megoldást megtalálni, hogy az erdei szalonka tavaszi vadászata - még ha szigorú korlátok közé szorítva is - megmaradjon. Rövidült a vadászati idény, korlátozták a napi terítéket, a kvótarendszer bevezetése próbálta a megfeleltetést kellő mértekben érvényesíteni.
A/. Európai Unió bizottsága nem tartotta ezeket az intézkedéseket kielégítőknek, ezért a legutóbbi jogszabály változás megszüntette az erdei szalonka vadászati idényét. Szuromi Rita

Monitoringozzák az erdei szalonkák viselkedését, vonulását is
MAGYARORSZÁGON középtávú szalonkamonitoring-programot kellett létrehozni, melyhez csatlakozott az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászati Kulturális Egyesület.
E program 2009 tavaszán kezdődött, amihez Heves megye is csatlakozott, benne tavaszi és őszi megfigyeléseket, adatgyűjtéseket kell végezni. A program arra hivatott, hogy megvizsgálja: az éves teríték, a hazánkon tavasszal átvonuló állomány 1 százalékát nem haladja meg, és a mintákban a tavaszi vadászat nem befolyásolja a populáció állapotát. Az őszi megfigyelések kiváló alkalmat nyújtottak Hevesben is mind a 23 monitoringban résztvevő vadgazdálkodási egység megfigyelőinek, hogy a szalonkák hang nélkül, igen széles fronton vonulnak többnyire egyesével. Általában nincs maghatározott útvonaluk. Azokat mindig úgy választják meg, hogy a táplálkozási viszonyok, a rejtőzködési lehetőségek és a repüléstechnikai adottságok számukra jók legyenek.

Forrás: Heves Megyei Hírlap