Hűvös, szellős este volt. Ráadásul az első, egy hetek óta tartó kánikula után. Végre nem fogok megsülni az erdőben és az éjjeli eső hatására, talán szúnyogból is kevesebb lesz – gondoltam, miközben a fővadász számát keresgéltem a telefonomban.
2024. augusztus 22-én a Szent András Dombi Vadásztársaságnál remekül indult a reggel. Barátommal, egyben mentorommal, Varga Csabával közösen vágtunk neki a vadászatnak.
Beda Tamás egyéni vadászaton vett részt Fejér és Tolna vármegye határán fekvő Ozorai Pipó Vadásztársaság területén. A település Simontornya és Iregszemcse között fekszik a tolnai lankákon.
Délután volt, amint délutáni kávémat szürcsöltem, azon töprengtem, vajon mit tartogat számomra ma, a Keserű erdő? Forróságot azt biztosan, – nyugtáztam magamban. A nap elemi erővel égetett, kínozva embert, állatot, növényeket egyaránt.
Az elmúlt hetem meglehetősen fárasztó volt. A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem harmadéves hallgatója vagyok és a szakdolgozati témámhoz kutatásokat végzek, emellett dolgozom is.
Szerencsés elejtője, Masek Péter osztotta meg a Nimród Vadászújsággal a nem mindennapi – a buzsáki Cseralja Vadásztársaság területén elejtett – agancsos vadászatának történetét.
Várhegyi Attila, édesapja meghívásának eleget téve, egyéni vadászaton vett részt a Börzsönyi Zrínyi Vadásztársaság területén, amely Letkés település határában fekszik.
– Színes programkínálat a Sólyomfalvi Vigasságon, – Kihelyezett őztrófea-bírálat Veszprém megyében, – Vadgazdálkodási konferencia az Országos Vadásznapon – A Simontornyai Vár múltja és jelene, – Erdő Ernő bácsi meséi – A barcogás, – Vadvilág – Lecsengő gímszarvasbőgés, induló dámbarcogás