agar veszpremZalában nyitotta meg évadját az Országos Agarász Egyesület. Mihályfán nem csak agarakkal, hanem kopókkal, vizslákkal és solymászbemutatóval is várták a közönséget.

A szombati programon elhangzott, hogy az 1835-ban alapított egyesület hazánk egyik legrégebbi civil szervezete. Becslések szerint 6–700 fő foglalkozik ma Magyarországon agarászattal, többségük tagja a hagyományőrző, ebtenyésztő és egyben vadászegyesületnek.



Az agár a magyar egyetemes kultúrának a része. A honfoglalás idejéből származó sírleletekben talált agárkoponyák is bizonyítják ennek a vadászati módnak az ősiségét. Az angolszász területeken elterjedt sprintversenyekkel szemben, hazánkban maradt fenn legtovább vadászati módnak az agarászat.

„Köszönhetően – idézőjelben – az 1848-as szabadságharc elbukásának, amikor az osztrákok megtiltották a magyar embernek a fegyvertartást, a fegyverhasználatot. Akkor vették elő a magyar urak ismét az agarakat” – mondta el Töpner József, az Országos Agarász Egyesület alelnöke.

Az agarászat a második világháború után, 1948-ban betiltották, de ez idő alatt is megőrizték a tradíciót az elhivatott tenyésztők. Hazánk egyik legrégebbi civil szervezete vadászkutya bemutatóval és hagyományőrző vadászati nappal nyitotta évadját. A mintegy háromszáz főt számláló egyesület célja, hogy vadászati alkalmasság alapján tenyéssze ezt a fajtát. A vezetőségnek pozitívak a tapasztalatai.

Keresztes János elnök, Országos Agarász Egyesület: „Egyre többen nem a kiállítási, illetve show-agarakat tenyésztik, hanem a kipróbált, akár versenyen, vagy reméljük rövidesen vadászaton is kipróbált úgynevezett tradicionális, vadászó agarat próbálják tenyészteni.”

Az agarak mellett vizsla és kopótenyésztők mutatták be tevékenységüket, de solymászbemutatót is láthatott a közönség. A rendezvénynek az egyesület székhelye, egy párszáz lelkes Zala megyei település, Mihályfa adott otthont.

A rendezvényen egy kiadványt is bemutattak, melyben az Országos Agarász Egyesület összegezte a tradicionális magyar agarászat ismérveit. Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője is üdvözölte az egyesület tevékenységét és zalai évadnyitóját: „Nagyon örülünk, ha egy ilyen kis faluban ilyen rendezvény van. Az agarászat nagyon sok szempontból fontos, azért itt azt had mondjam el, hogy Keszthely szempontjából is ráadásul, mert hiszen a keszthelyi fejlesztésekben egy agárpályát terveznek.”

Az agárpályát a Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumánál fogják elkészíteni – mondta el Tóth Csaba múzeumvezető. „A Helikon Kastélymúzeum létrehoz egy hagyományos vadászati múzeumot, mellette pedig egy agárfuttató pályát, ami úgy gondolom, hogy az országba egy egyedülálló lehetőség lesz, hogy a későbbiekben nemzetközi agárfuttató versenyt is rendezzünk” – nyilatkozta Tóth Csaba.

Az agárpálya és a vadászati múzeum további fejlesztései legkésőbb a 2021-es vadászati világkiállításra fognak elkészülni.

Forrás: TV Keszthely
0
0
0
s2smodern
powered by social2s