Melyik fajta a legjobb terepi eb? – Évtizedes tapasztalatairól beszél Drobina Ferenc őrszállási vadász Kiváló vadászkutyáiról ismert a zombori körzetben Drobina Ferenc őrszállási nyugalmazott mészárosmester, aki az utóbbi években ritkábban járja a határt, hiszen már közeledik a hetvenhez, de eseteit, történeteit szívesen felelevenítik a faluban és a környező településen élő társai. Azt kérdeztük a tapasztalt vadásztól, melyik kutyafajtát tartja a legjobbnak, a legalkalmasabbnak vidékünkön a terep bejárására, a vad keresésére. Választása gondolkodás nélkül arövid szőrű német vizslára esett, hiszen jómaga is ezekkel a fajtákkal érte el a legnagyobb sikereket.
– Volt egy rövid szőrű német vizslám, Bek volt a neve. Ez a kutya szinte mindent tudott, csak írni-olvasni nem. Mindenfelé ismerték, nagyon szerették és becsülték. Egy fárasztó határjárás után Pacséron meghívott bennünket az ottani társunk családi ebédre. Evés közben megvitattuk a napi eseményeket, majd a ház bejárata előtt ebédjére türelmesen váró kutyámra terelődött a szó. Azt kérdezte a házigazdám, miért mondják a Bekre, hogy igen okos kutya? Miben rejlik a nagy okossága? Én viszont megkérdeztem a gazdától, hogy van-e a házában fejsze? Persze, hogy van, ott van hátul a fáskamrában, ahol az imént a nyulakat tisztítottad – volt a válasz. Kinyitottam az ajtót és odaszóltam az ajtónyitásra felpattanó kutyámnak:
– Bek, hozd be a fejszét Jóska barátomnak!
Azonnal pattant is a kutyám, én nyitva hagytam az ajtót, majd alig fél perc múlva Bek behozta a fejszét, és Jóska barátom elé tette, majd a lábamhoz kuporodott. Volt ám csodálkozás, özönlöttek a kérdések, hogyan lehet egy ilyen fejszét felismerni, hogyan egyensúlyozta be a házba ezt a nehéz szerszámot a fogai között a kutyám?
Elmondtam a rácsodálkozóknak, hogy semmi különös nincs a történetben, Bek ugyanis nem ismeri fel parancsszavak alapján a fejszét vagy más használati tárgyat. Arról volt szó, hogy amikor beléptem a kamrába, az útból arrébb tettem a fejszét, és mivel más tárgyhoz nem nyúltam, így a fejsze volt az egyetlen mozdítható tárgy a kamrában, amelyen megérezte a szagomat, ezért azt hozta be. Tudta, hogy parancsot kapott,valamit be kell hoznia, hát így történt ez a sokak szerint mesébe illő történet.
– Hogyan összegezné a rövid szőrű német vizsla tulajdonsági előnyeit?
– Ennek a vizslafajtának nagyon erős és rendkívül kifejlett a szagérzéke, stabil az idegállapota, tehát nem türelmetlen, lehet játékból ingerelni, nem idegesedik fel, persze csak a gazdájára, nagyon kitartó. Szívesen bejárja mind a száraz, mind a nedves terepet egyaránt, jól viseli a hideget, a sebzett vadat követi, és ha tudja, visszahozza, apportálja. Nyúlvadászatban csak a rá bízott terepet járja be, 6-7 éves korában a legérettebb és legjobb a teljesítménye, eredményei kiválóak. Nem csoda, hogy a vadásztársak kedvelik ezt a kutyafajtát.
A magyar vizsla mennyire népszerű fajta?
– Vidékünkön a magyar vizsla igen népszerű, ezért sok van belőle. Összehasonlítva a német vizslával csak két jó tulajdonságban nem egyeznek, nem hasonlóak. A magyar vizsla nem szereti a nedves terepet, a jeges nádfelületeket, emellett fizikailag gyengébb, mint a német fajta, de ugyancsak sok jó tulajdonsága van. A magyar vizsla fiatal korában szolgahű gazdát igényel, aztán ha már felnő, jómaga lesz szolgahű, és hálás a tanításért. Ha a magyar vizslára egyszer valaki ráüt – akár kézzel, akár bottal – még ha gyengén is, azt élete végéig megjegyzi. A hármas számú kutyakedvencem a breton fajta. Ennek persze jóval gyengébb a szaglószerve az előző két fajtánál, de ezt azzal pótolja, hogy gyorsabb és nagyobb terepet is bejár ugyanannyi idő alatt, erős akaratú és jó kereső. Errefelé Bácskában kevesebb van a terepen belőlük, de Bánátban, Nagykikinda környékén, látom, kedvelt fajtának számít.
Ha nem jön vissza a kutya...
A bácskossuthfalvi határban vadásztunk. Nem messze tőlem társam megsebesített egy őzbakot. Német vizslám utasításomra követte a vadat, és a vérnyomokon haladt. Elmúlt Nyolc–tíz perc, de a kutya nem jött vissza. Felszólítottam társamat, kövessük ketten a nyomokat. Kiváltunk a csoportból, és néhány lépésre egymástól haladtunk. Egy kilométer gyaloglás után megpillantottam egy kukoricás szélén kutyámat amint erőlködve vonszolni próbálja a saját testéhez képest nagyobb őzet. Ha tehát a jól képzett vadászkutya hosszabb ideig nem jön vissza a gazdájához, annak oka van. Mint láttuk, nyomós oka.
Tapsifüles vámmentesen
A magyar országhatár mellett vadásztunk Őrszálláson. A tapsifülesek a szántásból pattogtak fel előttünk. Egyik lövésemet nyilván távolról adtam le, mert annak ellenére, hogy a találat pontos volt, nem volt benne kellő erő. A megsebzett nyúl átfutott a határvonalon, majd eltűnt a kukoricásban. Vizslám persze utánaeredt, és percnyi idő múlva hozta is a nyulat. Magyarországról, vámmentesen.
Forrás: Magyar Szó
