Vadriasztó sípot és óvatosságot ajánlanak a vadbaleseti szezon idejére a Somogyban kirándulóknak. Csak a megye útjain évente több száz vad esik áldozatul. A napokban megszaporodtak a balesetek Somogyban.

Május az őzek területszerzési időszaka, ezért nem árt óvatosan autózni a hétvégi családi kirándulásokon, különösen erdő mellett, ahol bármikor a jármű elé ugorhat egy nagytestű vad. Az elgázolt állatok számáról nincs hivatalos statisztika – sokat nem jelentenek be -, de a vadásztársaságok becslése szerint évente több ezer kis-és nagytestű állat pusztul el közúti balesetben.

Ebből a szempontból a dél-somogyi utak egész évben kiemelten veszélyesek, a legkockázatosabb a Barcs-Lad, a Lábod-Kadarkút összekötő út, illetve a 68-as út Barcs-Lábod szakasza. Május az őzek területszerzési időszaka, s ilyenkor még a legcsendesebbnek tűnő erdei úton is számítani kell az erdőből kiugró vadakra.

A somogyi közutakon is megszaporodtak az utóbbi napokban a vadbalesetek. Legutóbb két napja okozott egy őz balesetet. Látrány és Somogytúr között ugrott egy autó elé. A sofőr félrerántotta a kormányt és frontálisan ütközött egy másik járművel. Ketten súlyosan megsérültek.

Somogy egyik legnagyobb vadásztársaságához, a Sefag Zrt-hez évente félezer vad pusztulásról érkezik hír. Fele közúti baleset áldozata.

Ezek ellen alig lehet védekezni, mert az állatok a legtöbbször váratlanul és nagy sebességgel érkeznek a járművek elé, s egyszerűen nem lehet elkerülni az ütközést. Ha mindez olyan helyen történik, ahol az állatok vonulására figyelmeztető tábla is volt a közelben, a járműben esett kár mellett az elütött vad több százezer, akár egymillió forintos értéke is a tulajdonost terhelheti - hívják fel a figyelmet a biztosítók. Ha nincs casco, akkor a jármű tulajdonosának kell minden számlát állnia. Még az elütött vad értékét is rajta hajthatja be a területen illetékes vadásztársaság.

Ez azonban visszafelé is igaz. Vagyis, a vadásztársaságoknak kell megfizetniük mindent, ha a helyszínen nincs vadvonulásra figyelmeztető tábla. A járműtulajdonosnak ekkor is fizet a casco – ha van –, ám ilyenkor a biztosító visszkeresetet indíthat a vadásztársasággal szemben, és ha ez sikeres, akkor az autós még a kifizetett önrészt is visszakapja.

A biztosítási szakértők szerint minden vadbalesethez rendőrt kell hívni, s ha van szemtanú, akkor az ő segítségét is kérni kell, hogy pontosan rögzíthessék a körülményeket. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a vadásztársaságoknak az állatok által okozott egyéb kárt is meg kell téríteniük, ha a baleset az ő hibájukból következett be. Erre felelősségbiztosítással készülhetnek fel a társaságok.

Egy súlyosabb ütközésnél, például ha szarvas ugrik az autó elé, a jármű utasai is megsérülhetnek, a becsapódáskor a több mázsás állat becsúszhat az utastérbe. Az utasokat ért kárt – például munkából való kiesés, vagy ápolás, gondozás költségei – nem lehet a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás terhére rendezni, mivel egy ilyen esemény nem számít közúti balesetnek.

A szakértők szerint jól teszik az autósok, ha a kirándulásokra vadriasztó síppal is felszerelik járművüket, ami ugyan nem tökéletes védelem, de „több a semminél”. Nem árt tudni, hogy szarvasra és őzre inkább hajnalban és alkonyatkor, vaddisznóra egész éjszaka lehet számítani a közutakon, de olyan helyen, ahol mindkét oldalon erdő, mocsár vagy nádas van, mindig óvatosan kell vezetni. Figyelmeztető jel, ha az úton sáros vadnyomok vannak, s az is, ha magas a fű a padkán, Ilyen helyen érdemes az út középvonala felé húzódni, mert a szélén egyszerűen nem lehet kikerülni a bozótból kiugró állatokat. És ami mindennél fontosabb: senki ne kezdjen bizonytalan kimenetelű kikerülő manőverekbe, ha nagytestű állattal találkozik, csak fékezzen teljes erővel, s a kormányt erősen markolva üsse el a vadat. Ha már elkerülhetetlen a szomorú vég.

Forrás: Kapospont