szabálytalan területszerzés?Politikai hátszéllel szerezte meg egy magáncég a Bakony egyik legértékesebb területét.
Komoly politikai hátszelet és hatósági segítséget kapott az a magántársaság, amelyik megszerezte a Bakonyerdő Zrt. kezelésében lévő, állami tulajdonban lévő, legértékesebb bakonyi vadászati területet - legalábbis ezt állítják a társaság volt vezérigazgatói. A törvénytelenséget a jelenlegi vezérigazgató sem cáfolta.
Szabálytalanul hozták létre 2006-ban azt a vadászterületet, amelynek nagy részét az állami kézben lévő Bakonyerdő Zrt. üzemi területéből szakították ki - közölte Matyasovszky Albert, a Bakonyerdő Zrt. elődszervezetének volt vezérigazgatója, aki a témában írt cikksorozatunk nyomán kereste meg lapunkat. Megfogalmazása szerint az ügylet során az egyik legkirívóbb szabálytalanság az volt, hogy a területre vonatkozó vadgazdálkodási terv 2010. február 28-ig volt érvényben, tehát nem kellett volna azon változtatni. Emellett - tette hozzá - az új terület kialakítása miatt visszamaradt vadászterület egy 500 méteres szélességű sávra szűkült, amely nem elégíti ki a törvény által előírt három kilométeres minimumfeltételt.

A volt vezérigazgatótól megtudtuk azt is, hogy ugyanazon a napon két közgyűlés volt. Az egyiken a vadászterület tulajdonosai – ezalatt főként az államot képviselő hivatalnokok értendők - megszavazták a területek szétválását. A második közgyűlésen a kivált terület tulajdonosai szavaztak az új vadászterület megalakulásáról, a vadászati jog hasznosítási módjáról és a képviselő személyéről. A terület felosztásáról határozó első közgyűlést a Bakonyerdő Zrt. hívta össze, mégpedig úgy, hogy nem volt tulajdonosi meghatalmazása. Ugyanakkor ezen a közgyűlésen már nem a zrt. szavazott az állami területekkel kapcsolatban, hanem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet képviselői.

Matyasovszky elmondása szerint az újonnan létrejött vadászterület 5839 hektár lett, amelyből 4080 hektár a Bakonyerdő vagyonkezelésébe tartozó állami erdő. Az újonnan létrehozott földtulajdonosi közösség képviselőjének Császy Zsoltot, a KVI vagyonkezelői főosztályának akkori vezetőjét választották meg. Császy nevével később a sukorói telekcsere ügylet során találkozhatunk, itt mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesítési és jogi igazgatója volt felelős a szerződés előkészítéséért. Érdekességként említhető még meg, hogy a Bakonyerdő Zrt. igazgatóságának elnöke az üzemi terület megosztásáról szóló döntés meghozatalakor Sirman Ferenc, az agrártárca államtitkára volt. Horváth László, a Bakonyerdő Zrt. akkori vezérigazgatója arról számolt be, hogy az államtitkár 2006. július 24-én behívatta irodájába, ahol jelen volt még a tárca vadászati osztályvezetője is, és arra próbálták rávenni, hogy írjon alá egy, az állami erdőgazdaság üzemi területéből kiszakítandó új vadászterület kialakításáról szóló kezdeményezést. S mindezt gyorsan, mert már kint várakozik az ügyvéd, aki azt azonnal vinné magával tovább. Horváth bevallása szerint ekkor nem írta alá a dokumentumot, de engedve az óriási nyomásnak, összehívta a zrt. erről döntő igazgatósági ülését, amelyen a tagok, Sirman Ferenccel együtt, egy tartózkodás mellett megszavazták a területmegosztást.

Az összefonódások mértékére jellemző, hogy a területre vadászati jogosultságot szerző vadásztársaság, a Magas-Bakony VSK Egyesület fegyelmi bizottságának tagja az a K. Szabó Imre lett, aki a Megatrend Informatikai Zrt. tulajdonosa. Az állami erdészeteknek e cég ügyviteli szoftverét kellene feltelepíteniük és alkalmazniuk, e beruházásra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. még Tátrai Miklós vezérigazgatósága idején 1,5 milliárd forintot szánt. Megkeresésünkre a Bakonyerdő Zrt. jelenlegi vezérigazgatója, Uzsoky András leszögezte, hogy a tárgyalt időszakban semmilyen kapcsolatban nem állt a társasággal, de az ügyben tájékozódott, és helytállónak bizonyult azon információnk, hogy a vadászterület kialakítása törvénybe ütköző módon történt meg, mivel annak létrehozásakor a visszamaradó vadászterület mérete messze nem éri el az előírt három kilométert.

Forrás: Magyar Nemzet