Részletek

2009. február 12.

Találatok: 12357

• Mit kell biztosítani a szolgáltatást igénybevevőknek a csapat számára? A kutya sérülése, elpusztulása esetén kit terhelnek az állatorvosi és egyéb költségek? Van erre bevett gyakorlat?
K. T.: Aki igénybe veszi a szolgáltatásainkat, annak be kell tartania a szerződésben foglaltakat, természetesen ez ránk is ugyanúgy vonatkozik. Többnapos hajtás esetén szállást biztosít, ami nem kell, hogy luxus legyen, de komfortos, hogy pihenni tudjunk. Természetesen a kutyáinknak is hely kell, pl. pajta, istálló, kocsiszín, tehát elsősorban fedett hely, hogy legalább ne a szabad ég alatt kelljen pihenniük. A kutya sérülése, illetve elpusztulása általában minket terhel. Van kivétel, mert volt úgy, hogy számla ellenében megtérítették a költséget. Ha munka közben lövik agyon a kutyámat, ezért nincs bocsánat, ott én szabom ki a kártérítést!
R. J.: Az igénybevevőnek a területen való közlekedést és egy helyi állatorvos telefonszámát kell biztosítania. Ez a minimum. Kutya sérülésénél az állatorvosi költségeket mi álljuk, bár volt már rá példa, hogy kifizették. Ha a vendégvadász hibája miatt (lelövi) pusztul el a kutya, akkor kifizettetjük.
V. Zs.: A megbízás előtt ismertetem a megbízóval a szerződésemben foglaltakat. 1. A napidíj összege. 2. Köteles orvosi ellátást biztosítani a kutya részére és az összeget kiegyenlíteni. 3. Ha lelövik a vadászaton a kutyát, árát egy összegben kifizetik. 4. A megadott napon, a megbeszéltek alapján maradéktalanul megjelenek, minőséget referenciákkal biztosítom. Ha a kutya elpusztul az orvosi ellátás után, azt elkárolom, lőtt sérülést kivéve! Öt év alatt hat kutyám tűnt el, ebből valószínű egyet elloptak. A vadászat végén, ha kutya hiányzik, keresésére indulok helyi kísérővel.
O. A.: Kutyánként és személyenként napi 5500 Ft hajtópénzt kapunk – ez van a Lajtánál –, de bármilyen egyéb megegyezésre is hajlandók vagyunk, mivel mindannyian a vadászat és a kutyák szeretete miatt csináljuk. Sérülések, gyógykezelések esetén bevett gyakorlat nálunk még nem alakult ki, talán azért, mert szerencsére nem túl gyakoriak. Ami sérülés eddig történt, annak a költségét a kutya tulajdonosa állta. Van információm arról, hogy az egyik zrt.-nél számla ellenében megtérítik az esetleges gyógykezelés költségét.
Szomorú aktualitás, hogy ez év novemberében egyik kutyánkat lelőtték. Sajnos kevés vadász és kutyás tudja, hogy ilyen esetben mi a teendő, hogyan lehet a kártérítést intézni, mi szükséges ahhoz, hogy a biztosítónál szóba álljanak a kutyatulajdonossal.
M. B.: A kutyák sérülései esetén abban az esetben terheli költségtérítés a megrendelőt, ha meglövik a kutyát. Amennyiben a kutyát lelövik vagy maradandó sérülése keletkezik emiatt, akkor fix ár van meghatározva. Az állatorvosi költségeket a harcok során szerzett sérülések esetén én fizetem.

• Növekszik-e az eredményesség a kutyák segítségével? Ha igen, milyen mértékben?
K. T.: Szerintem kutyákkal hajtani eredményesebb. A hajtók rendszerint minden tüskés, szúrós növényt ösztönösen kikerülnek, az ebek viszont mindenhová bemennek. Egy kutya ötször-tízszer nagyobb területet jár be, mint egy ember. A kutyák csaholva űzik a vadat a leálló vadászokig, akik fel tudnak készülni. Ha csak ezeket vesszük figyelembe, máris eredményesebb a vadászat. Nem szeretném eltúlozni, de úgy gondolom, minimum 20%-kal növeljük az eredményességet. De felhoznék még egy példát, ez nagyobb százalékértéket mutat. Meghívást kaptunk egy tíztagú vadásztársaságtól, ahol kb. 1-3 vaddisznó került terítékre. Két alkalommal vettünk részt náluk kutyáinkkal. Első alkalommal 8, másodszorra 10 vaddisznó esett. Ennél a társaságnál a sűrű aljnövényzet miatt kutya nélkül nem tudták kimozdítani a vadat vackából.
R. J.: Nagyon is növekszik a terítéken lévő disznók száma a kutyák munkája miatt. Szerintünk ez elérheti a 70%-os többletet is. Kutyaugatás nélkül nem igazi a vadászat e módja.
V. Zs.: Kutyás vadászaton akár 50%-kal nagyobb teríték is várható. Igaz, ez függ a puskásoktól is, és persze a vadászatot rendezők stratégiájától.
O. A.: Az erdélyi kopó leginkább a nagy területen rendezett hajtásokban tudja elősegíteni a sikeres vadászatot, ahol az aljnövényzet, a víz lehetetlenné teszi a kis testű disznós kutyák munkáját. A megrendelőkkel, illetve érdeklődőkkel éppen ezért minden alkalommal egyeztetünk erről, és csak akkor vállaljuk a munkát, ha az a vadászat eredményességét elősegítheti.
M. B.: Azt hiszem, aki egy kicsit is konyít a vaddisznóhajtáshoz, annak nem kérdéses, hogy kutyákkal vagy azok nélkül van-e különbség a hajtás eredményessége terén. Kutyák nélkül nincs igazán jó hajtás! A lényeg: nem szabad kutyák nélkül hajtást lebonyolítani! Bérvadászat esetén természetes, hogy a nagyobb teríték fontos, de az én véleményem az, hogy aki jót szeretne vadászni és ad a vadászat minőségére, annak van igénye a kutyás hajtásra. Szerintem sok esetben elkövetik azt a hibát, hogy rohannak a hajtásban, nem várják meg a kutyákat, s nem megfelelően segítik azok munkáját.

• Voltak-e sajátos tapasztalatok és észrevételek?
K. T.: Nem könnyű a vadászok elvárásainak megfelelni! Sok esetben nem igazán emberi hangon szólítják meg a hajtókat. Ezért jó, ha a csoport tagjai eltérnek a helyi hajtóktól. Egységes kabát, sapka és rádió, ennek nagy hasznát vesszük akár a vonal tartásában, akár az elveszett kutya megtalálásában, vagy éppen ha a vadászok jelzik, hogy sebzés történt. Nagyon sok helyen kiszolgáltatva érezzük magunkat, mert a helyi hajtók nem szimpatizálnak velünk, mert más bérezést kapunk. Viszont azt nem mérlegeli senki, hogy ezek kutyák éves szinten mennyibe kerülnek. Egy kutya napi fenntartása 110-150 Ft-ba kerül, éves szinten ez 40-50 ezer Ft + az orvosi költségek. Jelenleg 17 kutyát tartok, ez a hobbi költséges, ami télen térül meg.
R. J.: Kezdjük sorban: a helyi hajtók több helyen a kocsmákból összeszedett, illuminált állapotban lévő emberek, s így nem lehet velük együtt dolgozni. (Eltévednek, nem szólnak vissza, lemaradnak stb.)
A kutyák semmibe vevése a leállóktól: volt már rá példa, hogy lelőtték a kutyát, és nem mondták meg, sőt letakarták avarral. Miután megtaláltuk, letagadták, és csak veszekedés árán fizették ki a kutya értékének töredékét!
Az előre meg nem egyezett munkák elvégzése (pl. zsigerelés).
Néhány helyen a nap végeztével megszűnik a kutyások, illetve a kutya iránti tisztelet, nem foglalkoznak még a sérült kutyával sem.
Tapasztaltuk már, hogy vannak olyan „kutyások”, akik szedett-vedett kutyákkal vállalják el a hajtásokat, nevetséges feltételekkel, ezzel keresztbe téve a minőségi kutyásoknak.
V. Zs.: Kevés helyen becsülik meg a kutyákat, a kutyák munkáját!
O. A.: Kezdetben a 10-12 kutya mellett 40-50 hajtót is felfogadtak a Hanságban. Az utóbbi három évben a vadászatokon mindössze 30-35 hajtó vesz részt a kutyák mellett. Ezután nem kell különösebben ecsetelni az eredményességet... A vendégek részéről is sok a pozitív visszajelzés.
M. B.: Sajnos egyes helyeken még mindig a hajtókon szeretnének spórolni és – nem akarok megbántani senkit – szedett-vedett hordák petárdáznak, üvöltöznek, kolompolnak össze-vissza az erdőben (sokszor megkeserítve a hivatásos vadászok munkáját, elrontva a vadászok hangulatát, a vadászat varázsát). Én személy szerint mindig idegenkedtem attól, hogy 20 főnél több hajtó legyen a hajtásban. Ennél több hajtó irányíthatatlan és kezelhetetlen. Az ideális a 15-20 fő és legalább ennyi kutya. Természetesen a helyi adottságok ezt nagyban befolyásolhatják.

(Magasles 53., 2008. február)